Hűtőforradalmak – tévedések és találmányok nyomában

/ szeptember 18, 2018/ hűtő, Ismeretterjesztő

Olvasási idő: 5 perc

Ma, amikor a jóléti társadalmakban minden háztartásban van hűtőgép, valószínűleg már csak az Északi-sarkkör közelében élők használják a hűtés-fagyasztás legtermészetesebb módját. Jakutföldön vagy Alaszkában egyszerűbb és gazdaságosabb a természetre bízni a hűtést-fagyasztást. Egyes régiókban még nyáron sincs melegebb 19 Celsius foknál és a jég szinte sosem olvad el teljesen.  A jakutokhoz és inuitokhoz hasonlóan az őseink is a természet adta lehetőségeket használták az őskortól a 18. századig.

Cikkünkben hűtéstechnológiai körutazásra invitálunk, tarts velünk!

 

Az idők során a jégvermeket felváltották a pincék és a kútházak, valamint a kezdetleges szigeteléssel ellátott hűtőszekrények. A régi vagy történelmi témájú filmek autentikus figurái közé tartozik a jegesember, aki a kocsiján szalmabálák közé csomagolt jeget szállított a városokba az ott élőknek. Ha a jégárusoknak lett volna szakszervezetük, minden bizonnyal nem örültek volna a mesterséges hűtési módszerek fejlődésének.

Jakutföldön nem mindenhol használnak hűtőszekrényt, inkább a természetre bízzák a fagyasztást.

Az etil-étertől a freonig

Az első hűtőszekrényekhez még szükség volt a jégre, de amikor 1748-ban William Cullen, a glasgow-i egyetemen etil-éter felhasználásával kidolgozta az első mesterséges hűtés elméletét, a jégárusok csillaga, mondhatni olvadásnak indult. A vízjég zárt, szigetelt térben való elhelyezését fokozatosan felváltotta a:

  • Környezetükből hőt elvonó kémiai vegyületek alkalmazása, valamint
  • a fizika törvényeinek tudatos alkalmazásán alapuló „hidegcsináló gépek” kifejlesztése.

A Cullen találmányától kiinduló idővonalon a következő nevek és dátumok állítanak emléket az emberi találékonyságnak:

  • Oliver Evans, aki 1805-ben kitalálta az első gőzzel hűtő gépet,
  • John Gorrie, aki a levegőközeges hűtőt alkotta meg 1851-ben.
  • A dimetil-étert először 1835-ben vonták be a mesterséges hűtés-fagyasztás technológiájába és már nem kellett sokat várni a gőzkompressziós hűtőre sem.
  • James Harrison 1856-ban mutatta be a találmányát  – és ha a szerviz és garancia kérdéseit is kidolgozza, talán meg is gazdagodhatott volna-, de a 19. századi ipar addig nem látott léptékű fejlődése egymás után tette idejétmúlttá a hűtő-fagyasztó gépezeteket.
  • 1856-ban indult meg a hűtés ipari alkalmazása és – ahogy az lenni szokott-, az igény óriási versenyt indukált.
  • Harrison gőzkompressziós hűtője után alig három évvel, 1859-ben Ferdinand Carré feltalálta az abszorpció elvén működő hűtőgépet, 1867-re pedig már ammóniát használt hűtőközegként.
  • Ekkorra a szerviz és a garancia igénye is egyre erőteljesebbé vált, hiszen egy meghibásodott ipari hűtősor milliós vesztességet termelt volna, ami érthető módon már akkor is megengedhetetlen volt.
  • Carré sem örülhetett sokáig, hiszen Carl von Linde szabadalma 1871-ben hűtőipari forradalmat generált; szintén ammóniát használt hűtőközegként, de az ő hűtőgépe már kompresszoros hűtő volt.

Hosszú út vezetett idáig, amíg feltalálták a manapság használatos ipari hűtőgépeket.

 

Linde egyfajta állócsillaggá vált, hiszen 1895-ben a levegő cseppfolyósításának elvével megoldotta a nagyüzemi hűtés problémáját is és ezzel örökre beírta magát a tudomány és technológia történelmébe. Olyannyira, hogy az általa alapított részvénytársaság, a Linde Group Zrt., a világ egyik legismertebb nagyvállalata, a mai napig az ő neve és örökségének égisze alatt tevékenykedik

 

CFC – a halogénezett szénhidrogének árnyékában

Linde mellett a másik legismertebb világcég a DuPont, mely számtalan szabadalmat jegyez, ilyen például a teflon, a nylon és a kevlár…  valamint a freon.

A következő nagy hűtőipari áttörést a halogénezett szénvegyületek, összefoglaló nevükön a freonok felfedezése jelentette. Mivel az addig általánosan használt hűtőközegek mérgező és/vagy korrozív hatásúak voltak, az alkalmazásuk nem volt garancia a hűtők hosszú élettartamára.

Kellett tehát valami más, ami:

  • Nem mérgező.
  • A hűtőgép alkatrészeit sem roncsolja.
  • Ezáltal a szerviz költségeit csökkenti.
  • Garancia tekintetében is verseny- és piacképesebbé teszi a hűtőt.

Thomas Midgley és Charles Franklin 1928-ban még nem tudhatta, hogy ökológiai léptékű katasztrófát indít el a difluor-diklórmetán hűtőközegként való alkalmazásával.

Az első fagyasztókamrás hűtőgépet az Electrolux dobta piacra 1938-ban és csak két évet kellett várni arra, hogy a kompakt mini hűtőgépek a luxusautók és jachtok utasterébe, valamint a fagyiskocsikra kerüljenek. Vígan fagyiztunk és kóláztunk a tengerparton és a strandokon a freon árnyékában évtizedeken át; a CFC-alapú hűtőgépek egészen 1974-ig pusztították a Föld ózonrétegét.

A hetvenes éveket sok szempontból is történelemformáló időknek nevezhetjük, mely ugyanúgy megmutatkozik a tudomány és technológia szférájában, mint a társadalmi változásokban. A tény, hogy az addig ártalmatlannak hitt freon milyen hatással van az ózonrétegre, a nemzetközi érdeklődés előterébe helyezte a környezetvédelmet. Megtette első lépteit a fenntartható fejlődés ideája.

 

Az új hűtőközegek felfedezését-kidolgozását immár nemcsak a piaci verseny diktálja. A civilizációnk fennmaradásának és környezetünk megóvásának igénye alkotja azon szükségszerű lépések sorozatát, melyek az új tudományos felfedezések és technológiai szabadalmak engedélyeztetésének útját szegélyezik.

 

 

Szóljon hozzá Ön is!

komment

Share this Post