Fehér karácsony zöld fűtéssel

/ december 18, 2018/ Fűtés

Olvasási idő: 3 perc

 

Azok számára, akik családi házakban élnek a téli fűtés biztosítására több alternatíva is rendelkezésre áll. Hazánkban a hagyományos fa- vagy vegyestüzelésű kazánok, kályhák használata a leggyakoribb, de sajnálatos módon nem azért mert a fa olcsóbb, mint más fűtőanyag. Sokkal inkább azért, mert ezekben a kazánokban, kályhákban bármi elég. A mérgező füsttel égő anyagok eltüzelése nagyban hozzájárul a lokális levegőminőség romlásához. Cikkünkben szeretnénk felhívni a figyelmet az alternatív, „zöld” fűtési megoldásokra és egyúttal arra, hogy egy kis felelősséggel és odafigyeléssel környezetkímélő módon fűthetjük otthonainkat.

 

 

A kandallóhoz alternatív tüzelőként használhatod akár a fűtőolajat is, hiszen magas fűtőértékkel rendelkezik, kevés károsanyag-kibocsátással.

 

Alternatív tüzelőanyagok

Fűtőolaj

Minden bizonnyal ez az a pont, ahol a kedves Olvasó szemöldöke megemelkedik. Fűtőolaj, mint környezetkímélő megoldás? Nos, valóban jogos a kérdés, hiszen a háztartási tüzelőolaj fosszilis anyag. A megoldás a bioüzemanyag-keverék.

Európában az egyéni központi fűtéshez – valamint a gépjárművek meghajtásához is- a repceolaj-metilészter és napraforgóolaj-metilészter keverék terjedt el leginkább, hiszen a kontinens éghajlata e két növény termesztésére a legalkalmasabb, szemben más biodízel-alapanyagokkal, mint például a pálmaolaj, vagy a szójaolaj-metilészter alapanyagai.

A háztulajdonosok a kiemelkedően jó fűtőértékű bioüzemanyag-keveréket olajfűtésű rendszerükben elégethetik, ami csökkenti a szennyezési szintet és a költségeket is.

Pellet

A leginkább nyúltápra hasonlító tüzipellet egy viszonylag új fűtőanyag, melyet hol máshol, mint Skandináviában fejlesztettek ki, körülbelül 30 évvel ezelőtt. Előállításához fás vagy lágyszárú növényi aprítékot használnak alapanyagként, a kötőanyaga pedig víz vagy vízgőz. A jó minőségű, megfelelően tömörített tüzipellet ezeken kívül egyáltalán nem tartalmaz semmi mást.

Előfordulhat, hogy a gyártó természetes vagy mesterséges ragasztóanyaggal biztosítja a pellet tartósságát, mivel a nem megfelelő körülmények között tárolt tüzipellet még a levegő páratartalmától is széteshet, tekintve, hogy saját nedvességtartalma alig 7%.

A pellet hatásfoka sokkal nagyobb, mint a tüzifáé és jelentősen kisebb mennyiségű salakanyagot termel, mint más szilárd fűtőanyag.

 

A pellet szintén jó alternatív fűtési megoldás. Az előállításhoz fát, vagy növényi aprólékot használnak és kiváló fűtőértékkel rendelkezik.

 

1m³ fapelletet alapul véve a következő kalkulációval számolhatunk:

  • Ez a mennyiség 4 hét alatt ég el egy 35 kW-os kazánban, 18.5 MJ/kg = 5.14 kWh/kg hőértékkel, hamutartalma 0,5-1%.

A maximális hatásfok eléréséhez úgynevezett pelletkályha szükséges, mert magasabb hatékonyságú, tisztább égést tesz lehetővé, mint a fatüzelésű kályha vagy kazán.

A pellet környezetkímélő megoldás, hiszen:

  • CO2 kibocsátása nem magasabb, mint amennyit az alapanyagként felhasznált növény az élete során magába gyűjtött,
  • Megújuló, valamint újrahasznosított forrásból származó alapanyagból készül.

 

Alternatív fűtési rendszerek

Geotermikus hőszivattyú

Talán a legkézenfekvőbb alternatív fűtési megoldás lehetne a geotermikus energia használata, hiszen a Föld civilizációnk léptékéhez és várható élettartamához képest kiapadhatatlan energiaforrás. A föld alatti hőmérséklet a téli időszakban sokkal magasabb, mint a külső hőmérséklet – általában 21°C fok-, de ez a földrajzi helyzet függvényében változhat. A geológiailag aktív területeken ennél jóval magasabb is lehet.

Mindezek ellenére azért nem ez a leggyakoribb fűtési alternatíva, mivel számolni kell a geotermikus rendszer bekerülési árával is. Egy geotermikus hőszivattyú kiépítése és hálózatra kötése minden esetben egyedi tervezést és kivitelezést igényel. A megtérülési költsége 5-10 év, a berendezés élettartama ezzel szemben 25-30 év.

Az energia? Effektíve ingyen és kifogyhatatlan mennyiségben áll rendelkezésre.

 

Napenergia hasznosítás

A napenergiát passzív és aktív hasznosítással alkalmazhatjuk fűtésre. A passzív hasznosítás hagyományos értelemben a ház tájolását, a benapozás-árnyékolás, valamint a határolófelületek energiatudatos tervezését jelenti, amire még ma is találunk számos példát a tornácos, verandás parasztházak esetében, de a modern építészetben is használják a szoláris hőnyereség kiaknázásával járó előnyöket.

 

Az aktív napenergiát is hasznosíthatjuk a fűtéshez, ami nemcsak az átmeneti időszakban nyújt megoldást, hanem egész évben.

 

Mivel a passzív hasznosítás csak az átmeneti időszakban jelent fűtési alternatívát, a technológia bevonása szükségszerű ezen az éghajlaton. Ez az aktív napenergia hasznosítás, mely napelemes rendszerek kiépítésével történik. A napelemes rendszer a Napból érkező fotovoltaikus energiát egyenáramú elektromos energiává, majd a hálózatba táplálható váltóárammá alakítja.

Ezt az energiamennyiséget használhatjuk hősugárzók vagy egyéb elektromos eszközök és fűtőberendezések működtetésére, például a fordított ciklusú klímaberendezésekhez. Ebben az esetben viszont arról se feledkezzünk meg, hogy a klímaberendezésre még a jótállás lejárta előtt megkössük a kiterjesztett garanciát.

 

Fontos!

Az optimális választás otthonunk infrastruktúrájától függ. Akár a meglévő rendszert alakítjuk át, akár kiegészítésként alkalmazzuk az alternatívákat, a döntés minden esetben hosszú távra szól. A hő előállításához felhasznált energia költségének és a hőnyereségnek arányosnak kell lennie. Ahhoz, hogy az alternatív fűtésre való átállás anyagi szempontból is nyereséges legyen, mindenképpen kérjük ki egy fűtéstechnológiai szakértő véleményét.

 

 

Szóljon hozzá Ön is!

komment

Share this Post