Fogyasztóvédelmi útmutató – Szavatosság és jótállás

/ január 15, 2019/ Tanácsadás

A jótállás, szavatosság és garancia szavakkal oly sokszor találkozunk, ám jelentéstartalmukat illetően általában megelégszünk a hétköznapi értelmezéssel. Amikor azonban fogyasztói jogvitára kerül sor, a hétköznapi értelmezésnek nem sok helye marad. Elkerülendő az ilyen jellegű panaszokat rendszerint kísérő kínos félreértéseket, és a tájékozatlanságunkból adódó anyagi és erkölcsi veszteséget, alábbi cikkünkkel szeretnénk támpontot és segítséget nyújtani olvasóinknak.

Szavatosság

Az eladó/gyártó felelősségvállalása arról, hogy hibátlan, működőképes árut adott el. A jótállással ellentétben a szavatosság a vételártól függetlenül, minden fogyasztói forgalomba kerülő termékre érvényes. Legfontosabb, bizonyító erejű dokumentuma a számla.

A Polgári Törvénykönyv új termék esetében 2, használt termék és nem fogyasztói szerződés esetében 1 évben határozza meg a szavatosság idejét, mégpedig a következők szerint:

Kellékszavatosság

  • Szolgáltatásokra és a fizikai termékekre egyaránt vonatkozik.
  • Kötelezett fél a termék értékesítője, vagy a szolgáltatást nyújtó személy.

Termékszavatosság

  • Csak fizikai termékekre vonatkozik.
  • Határideje a forgalomba hozataltól számított 2 év.
  • Kötelezettje a termék gyártója.

Fontos!

Mindig győződjünk meg a szavatosság idejéről, hiszen lehet, hogy épp ennek hiánya miatt akciós a termék! A hiba észleléséről maximum 2 hónapon belül értesíteni kell a kötelezettet.

Mit jelent a szavatosság, a garancia, vagy épp a jótállás? Ezeknek jártunk utána a cikkben.

Jótállás

A jótállást hívja a köznyelv garanciának, amely szavatosságon felüli kedvezményeket és jogokat biztosít a fogyasztó számára.

Hazánkban az egyes tartós fogyasztási cikkekről szóló 151/2003. (IX. 22.) Kormányrendeletben* (*Forrás: Nemzeti Jogszabálytár) biztosított jótállási jogok a következők:

  • a hibás termék:
    • javítása, szükség esetén cseréje,
    • árának leszállítása vagy teljes visszatérítése,
  • a terméktől/szerződéstől való elállás joga.

Figyelem!

  • A kötelező jótállás nem vonatkozik használt termékekre.
  • Ha a gyártó a kötelező jótállás idejénél hosszabb időtartamú garanciát tesz lehetővé, azt az értékesítőnek a vásárló felé is érvényesíthetővé kell tennie.
  • A gyártói garancia érvényesítésén túl a fogyasztónak lehetősége van baleseti garancia és kiterjesztett garancia megkötésére is. Ezek mibenlétéről tájékozódhat a Business Box Vásárlói gondoskodásról szóló menüpontjában, és a termékadatok megadásával igénybe veheti kalkulátorunkat.

A jótállás kétféle módja

Szerződéses alapú jótállás

A szerződéses alapú jótállás esetében a jótállási – és szavatossági- jogokról, beleértve az időtartamot is, a vásárló és a kereskedő között létrejött írásos megállapodás rendelkezik. Amennyiben nincs ilyen pont a szerződésben, a Polgári Törvénykönyvben foglalt, a kötelező jótállás szerinti jogokat érvényesíthet a vásárló.

A csillagozott forrásmegjelölés linkje alatt található az idevonatkozó Ptk. paragrafusra hivatkozó kormányrendelet.

A kötelező jótállás

A kötelező jótálláshoz való jogunkról a már említett rendelet gondoskodik, amely alapján az érvényes jótállási jegynek meg kell felelnie, a minimális tartalmi követelményeknek:

  • közérthetően és egyértelműen, magyar nyelven kell megfogalmazni,
  • fel kell tüntetni rajta:
    • a vállalkozás nevét, címét,
    • vásárlás helyét és dátumát,
    • a fogyasztó jótállásból eredő jogait, azok érvényesíthetőségének határidejét, helyét és feltételeit.

Ezen kívül a jótállási jegynek tartalmaznia kell a fogyasztói jogvita esetére vonatkozó tájékoztatást is.

A jótállásból eredő jogok érvényes jótállási jeggyel gyakorolhatók. A saját érdekünk tehát, hogy:

  • minden esetben meggyőződjünk a jótállási jegy szabályszerű kitöltéséről,
  • ha hibát észlelünk, azt javíttassuk ki,
  • ragaszkodjunk a jótállási jegy átvételéhez.

Milyen termékek esetében érvényesíthető a kötelező jótállás?

Bevett reklámpszichológiai fogás, hogy a kereskedő árengedményt sugall, például 9 990 forintban határozza meg az áru ellenértékét. A jótállás érvényesítésekor azonban keményen visszaüthet, ha bedőlünk ennek a trükknek. Az egyéves jótállásra törvényileg kötelezett termékek alsó értékhatára ugyanis 10 000 HUF-nál kezdődik, kivéve szőrmeruházat esetében, ahol 50 000 HUF.

A termékcsoportok részletes listája a csillaggal jelölt forráshivatkozás alatt olvasható.

Hibás termék és érvénytelen jótállási jegy

Mi történik akkor, ha a termék gyártói hibájára már csak a használat közben derül fény, de nem kaptunk jótállási jegyet, vagy kaptunk, de az nem a megfelelő tartalommal került kitöltésre?

A hivatkozott jogszabály alapján az eladó ebben az esetben nem kötheti a jótállási/szavatossági jogok gyakorlását a jótállási jegy meglétéhez, annak ugyanis feltétele, hogy a jótállási jegyet szabályosan kitöltve bocsássa a vásárló/fogyasztó rendelkezésére.

Röviden, a jótállási jegy hiánya vagy nem megfelelő kitöltése miatt a fogyasztót nem érheti kár.

Figyelem!

A rendelkezés értelmében az üzemeltetés helyén kell a kereskedőnek megjavíttatnia:

Ha ezek az eszközök az üzemeltetés helyén nem javíthatóak, a kereskedőnek kell gondoskodnia:

  • a le- és felszerelésről, illetve
  • az el- és visszaszállításról.

Az eszköz cseréje esetében mindezekről a vásárló köteles gondoskodni!

A leglényegesebb különbség tehát jótállás és szavatosság között a bizonyítási kötelezettség. Előbbi esetben az eladónak/gyártónak, utóbbi esetben a vásárlónak/fogyasztónak kell bizonyítania az igazát, azonban általánosságban elmondható, hogy a jótállás teljes ideje, valamint a szavatossági idő első 6 hónapja alatt az eladót/gyártót terheli a bizonyítás.

Tekintettel arra, hogy a téma mennyire szerteágazó és sokrétű, összeállítottunk olvasóink számára egy linkgyűjteményt, ahol további információkról olvashatnak: