Hogyan védekezhetünk a viharok okozta túlfeszültség ellen?

/ március 6, 2020/ Tanácsadás

Februárban átsöpört Európán egy, a kontinensünkön rendkívül szokatlan időjárási jelenség: a Ciara hurrikán. Európa mérsékelt éghajlata eddig nem kedvezett az ilyen típusú légköri jelenségek kialakulásának, és valóban, Ciara nem itt “született”. Texasból indulva átrohant az Atlanti-óceánon majd 2020. február 8-9-én landolt Skócia partjainál és megkezdte drámai bemutatkozását az Egyesült Királyságban, majd végigtombolt fél Európán. Ciara dühe nem csak az elektromos hálózatot tette működésképtelenné Svédországtól Szlovéniáig, de félelmet lopott az európaiak szívébe. Mostantól ez már így lesz? – tették fel sokan a kérdést. Az interneten terjedő flémek, találgatások és a véleményvezérek kinyilatkoztatásai talán még a viharnál is alaposabban ráijesztettek az emberekre; a túlfeszültség sajnos átvitt értelemben is hatalmas károkat okoz a társadalmunknak. Ezt kizárólag józansággal és az információk alapos szűrésével tudjuk orvosolni, valamint meg kell tanulnunk azt, hogy mit tehetünk önmagunk és az elektromos berendezéseink védelmében. Mi most ez utóbbival fogunk egy kicsit behatóbban foglalkozni.

A viharszezon februárban ellátogatott Európába is. Ciara, Dennis és Jorge jóvoltából leckét kaptunk abból, hogy idejekorán fel kell készítenünk otthonunkat és elektronikus eszközeinket a a túlfeszültségre és az abból adódó áramkimaradásra.

Hogyan élhetünk együtt a viharokkal?

Történelmi tény, hogy a Ciara-hoz hasonló viharok időről-időre ellátogatnak Európába is, ám igen nagy időkülönbséggel. Akár fél évszázad, vagy még több is eltelhet két ciklonerejű vihar között.

Az aggodalom tehát leginkább abból fakad, hogy Európában ezúttal szokatlan gyakorisággal követték egymást ezek a ciklonok:

  • Ciara után 225km/h szélsebességgel szinte azonnal megérkezett a Dennis ciklon Izland és az Egyesült Királyság partjaihoz,
  • február 29-én pedig egy újabb vihar jelenség, Jorge adta ki a dühét Európa nyugati partjainál, 150km/h sebességű szél és heves esőzések formájában.

A két amerikai kontinens, Dél-kelet Ázsia és az indonéz szigetvilág időtlen-idők óta állja a szélsőséges erejű viharok ostromát. Az eltérő infrastruktúrával rendelkező régiók számára egyaránt kihívást jelent a hurrikánok – Ázsiában tájfunok – jelentette próbatétel. A kérdés tehát nem az, hogy tudunk-e együtt élni a viharokkal, hiszen ezt a döntést nem mi hozzuk meg. A kérdés az, hogyan élhetünk velük józanul, megfontoltan, túlreagálás nélkül.

Civilizációnk immár energiafüggő, az extrém erejű viharok pedig úgy roppantják szét a felszíni elektromos hálózatot, mint egy szál gyufát. Egy bizonyos szélerősség felett semmi sem marad a helyén, a megoldást tehát nem feltétlenül a robosztusabb hálózat felépítésében kell keresni. Egyéni szinten sokkal több függ tőlünk és a személyes felkészültségünktől, azaz attól, hogyan védjük meg elektromos berendezéseinket a túlfeszültségtől.

Mi az a túlfeszültség?

Túlfeszültségnek nevezzük azt a jelenséget, amikor:

  • egy elektronikus vagy elektromos berendezés a bemenetein vagy az áramhálózat felől a várhatónál nagyobb feszültséget kap, vagy
  • ha bármi oknál fogva a berendezés két pontja között a tervezettnél nagyobb elektromos feszültségkülönbség alakul ki.

A túlfeszültség hatásai ellen túlfeszültség-védelmi rendszerek kialakításával védekezhetünk. Ez nem megoldható a kisfeszültségű hálózaton történő munkavégzés nélkül, tehát mindenképpen szükség lesz egy kivitelezőre.

Viharok idején az elektronikus eszközök, például televíziók, számítógépek, riasztórendszerek és adatközpontok meghibásodásának fő okai:

  • a túlfeszültség:
    • villámlás,
    • hálózati feszültségingadozás,
  • a széllökésekből következő baleset.

Míg a balesetből eredő károkra érvényesíthető a korábban megkötött készülékbiztosítás, addig a túlfeszültség/villám lehetősége miatt a lakásbiztosításba bele kell foglalni a viharkárt is. A gyártói, forgalmazói garancia, de a baleseti garancia vagy kiterjesztett garancia sem érvényesíthető ugyanis, ha elektromos berendezéseinkben a villámlásból eredő túlfeszültség okozott károsodást.

A viharkárt a lakásbiztosításba kell belefoglalni, mert a viharból, villámlásból eredő túlfeszültség miatt károsodott elektromos berendezésekre nem vonatkozik sem a gyártói, sem a kiterjesztet, vagy baleseti garancia sem.

Meg kell hát tenni a szükséges óvintézkedéseket a túlfeszültség okozta potenciális károk ellen a következőképpen:

  • a megfelelő lakásbiztosítási opciót választjuk,
  • fizikailag is védelmet biztosítunk otthonunk elektromos hálózatának és berendezéseinknek túlfeszültség-védelmi rendszer kiépítésével.

A családi házak és nyaralók túlfeszültség-védelmi szempontjai

A túlfeszültség-védelmi eszköz fogyasztásmérő előtti beépítését csak olyan villanyszerelő végezheti, aki az áramszolgáltató engedélyével is rendelkezik. Mivel a túlfeszültség-védelem optimális és stabil működésének feltétele a szakszerűen kivitelezett és jó állapotban lévő földelés és potenciálkiegyenlítés, még a munka megkezdése előtt felül kell vizsgáltatni ezek állapotát, szükség esetén kijavítani a hibákat, pótolni a hiányosságokat. (Ez nemcsak a túlfeszültség-védelem, de az áramütés kivédése szempontjából is alapvető lépés.)

  • van-e villámhárító (LPS) az épületen?
  • a fogyasztásmérők az épületben vannak-e elhelyezve, vagy
  • kihelyezett fogyasztásmérők vannak egy külső, az épülettől független elosztószekrényben, például  a telekhatáron.

A túlfeszültség-védelmi eszközök akár több száz túlfeszültség-impulzus levezetésére alkalmasak, szerkezeti felépítésüknek köszönhetően a meghibásodás valószínűsége nagyon alacsony, ugyanakkor a betétek ellenőrzése, esetleges cseréje az épületet érő közvetlen villámcsapás esetén javasolt.

Arról, hogy viharok idején se károsodjanak elektromos berendezéseink – és ne maradjanak energia nélkül -, az úgynevezett szünetmentes tápegység beépítésével gondoskodhatunk, amiről következő cikkünkben fogunk szót ejteni.

Szóljon hozzá Ön is!

komment

Share this Post