Digitális önkifejezés otthon is

/ április 29, 2020/ Okoseszközök

Az interaktív kommunikációs eszközök nélkülözhetetlenné váltak a távmunka elvégzéséhez és a távoktatás sem nélkülözheti őket. Az új eszközök és alkalmazások azonban nem korlátozódnak kizárólag az üzleti életre, munkára, vagy a tanulásra, oktatásra. A digitális önkifejezés eszközeinek sorában egy új partnert fedezhetünk fel: ő pedig nem más, mint a digitális rajztábla. Manapság egyre több vizuális művész használja ezeket a táblákat és a kompatibilis alkalmazásokat műveik létrehozásához, megosztásához és közzétételéhez. A digitális rajztábla kiváló eszköze az egyéni és a kooperatív munkának is. Nem kell azonban Picassonak lennünk ahhoz, hogy egy digitális rajztábla előnyeit otthon is kamatoztatni tudjuk. A használatához ugyanis nem szükséges feltétlenül olyan léptékű szabadkézi grafikai ismeret, mint a hagyományos rajzoláshoz. Ami azonban szükséges, az a felhasználói tudatosság. Egy újabb „kütyü”, amire vigyázni kell, szükségtelen feszültséget kelthet, főleg a szülőkben. A szervizköltségek rémképét hessegessük el egy egyszerű baleseti garancia megkötésével.

A digitális rajztábla ma már nemcsak a munka aés az oktatás-tanulás, de az önkifejezés egyik hasznos és kreatív eszköze is.

Mi az a digitális tábla?

A digitális tábla egy adatbeviteli eszköz, ami a számítógéphez csatlakozik, a tábla felszíne pedig bemeneti portként működik. Amit rajzolunk rá, az megjelenik a számítógépen, vagy a számítógéphez csatlakoztatott kijelzőn, projektoron, attól függően, hogy mit választunk. A digitális táblákhoz azonban szükség van egy speciális tollra is. A tábla technológiájától függően szegmentálódnak az érintőtollak, de a digitális rajztáblával szettben kaphatók a kompatibilis érintőtollak is.

A digitális tábla lehet:

  • egy valóságos tábla, amire közvetlenül rajzolunk,
  • lehet egy kiegészítő eszköz, ami például a fehértáblát alakítja interaktív felületté.

A digitális rajztábla egyfajta adatbeviteli ezsköz, mely egyben touchpadként, egérként a számítógép perifériája is lehet.

A bemeneti periféria és az érintési pont helyét illetően a következő technológiák léteznek:

  • fizikai érintéssel jeleníti meg a grafikát,
  • ultrahangos- vagy infravörös érzékelővel, esetleg lézerrel működik,
  • elektromágnesesség elvén működik.

A digitalizáló rajztábla funkciói

Ahogy más digitális eszközök esetében, itt is vannak lényegi különbségek a különböző céllal készült rajztáblák között. A profi grafikusok, művészek számára tervezett modellek gazdagabb funkció és eszköztárral rendelkeznek, mint az egyszerűbb, mondhatni belépő szintű modellek. Nyilván ez a profizmus az árban is megmutatkozik.

Nézzük meg most, hogy általában milyen funkciókat vehetünk igénybe:

  • Dokumentumok megosztása,
  • Képintegráció,
  • Rajz és nyomkövetés,
  • Jegyzet,
  • Megosztás és szerkesztés több felhasználó között,
  • Dokumentumok mentése és küldése,
  • Csevegő és üzenetküldő rendszer,
  • Hang alapú jegyzetek rögzítése,
  • Megtekinthető a diagram vagy a rajz elkészítéséhez szükséges összes lépés.

A digitális rajztábla igazi multifunkciós adatbeviteli ezsköz, hiszen számos egyéb, hagyományos vizuális/grafikai kommunikációs eszközt képes helyettesíteni, ráadásul túl is mutat azokon, hiszen sokkal komplexebb rendszer.

A digitális táblák tehát helyettesítik:

  • a hagyományos (krétás) táblát,
  • a mágneses fehértáblát,
  • a klasszikus rajztáblát,
  • a parafa táblát,
  • a flip chart-ot,

egyszóval minden, korábban vizuális kommunikációra, szabadkézi rajzolásra, nyilvános/kooperatív jegyzetkészítésre és megosztásra használt eszközt.

Digitális táblák további előnyei

Mivel alapvetően helyettesítenek minden más egyéb táblát, nincs szükség:

  • papírra,
  • post it-re,
  • jegyzettömbre,
  • radírra,
  • markerekre,
  • krétára, ceruzára, tollra, ecsetekre, és egyéb, hagyományos író- és rajzeszközökre, készletekre.

A digitális tábla haszonélvezői

Minden új technológia esetében felvetődik a kérdés: kik fogják használni? A digitális tábla azonban annyira mégsem újdonság, mint azt gondolnánk. Őselődje, az akusztikus bevitellel működő digitalizáló tábla már 1957-ben piacra került Styalator néven, ám a technológia olyan költségesnek bizonyult, hogy a szélesebb körben való használata sosem valósult meg.

Ezután a mágnesesség elvén működő Grafacon Rand Tablet következett 1964-ben, majd a ‘70-’80-as években az ID (Intelligent Digitizer) és a BitPad hódította meg magának elsősorban a CAD (Computer Aided Design) területén dolgozókat. Ekkor még a fogyasztói réteg számára nem volt elérhető a technológia. Az első, ezzel a céllal tervezett digitalizáló tábla, az Apple II, 8 bites otthoni PC-hez készült KoalaPad néven.

A technológia mondhatni berobbanását a japán Wacom hozta el, amikor nemcsak nyomásérzékeny felületet, de a bevitelhez szükséges speciális, immár vezetéknélküli tollakat is elkezdték gyártani 1984-ben. Ez adta meg a kezdőlökést ahhoz, hogy a digitális tábla, mint interaktív kommunikációs-vizuális-grafikai lehetőség a társadalom szélesebb rétegei felé is megnyíljon. 

A vezetéknélküli érintőtoll kifejlesztése tette lehetővé, hogy a digitalizáló tábla utat találjon a fogyasztók felé is.

Ma már nemcsak a számítógépes tervezéshez, oktatáshoz, tanuláshoz, munkához, kommunikációhoz, prezentációhoz használjuk, hanem szórakozásra, kikapcsolódásra, vagy, a gyerekek otthoni, kreatív lefoglalására is, ami különösen most, a korábbinál jóval ingerszegényebb környezet pszichés-mentális hatásai alól mentesíti őket.

Szóljon hozzá Ön is!

komment

Share this Post