Legyen világosság, avagy hogyan befolyásolja életterünket a fény – 1. rész

/ május 25, 2020/ Oktató, Smart Home, Tanácsadás

Az ember és a fény kapcsolata túlmutat a puszta anyagi valóságon. Számunkra ez a fogalom egyszerre jelenti a tűz biztonságát, a gyertya lángja mellett megszületett gondolkodás és cselekvés szabadságát, az elektromos izzókkal együtt fejlődő magasabb rendű tudatosságot és természetesen az éltető napfényt. A fény segítségével űztük el a valóságos szörnyeket barlangjainktól, majd házainktól, és szimbolikus értelemben a tudás fénye vezette ki az emberiséget a babonákkal terhelt évszázadok mocsaraiból.

A fény civilizációnk éltető eleme, melynek mesterségesen létrehozott formái azóta kíséri az emberiség történelmét, hogy felfedeztük magunknak a tüzet, és megpróbáltuk lemásolni azt.

Fiat lux – Legyen világosság

A tény, hogy képesek voltunk tüzet gyújtani és fényével elűzni a sötétséget lakóhelyeinkről, nemcsak az életterünket tágította, de lehetőséget teremtett arra is, hogy elszakadjunk a fény és sötétség természetes körforgásától, és magunk formáljuk a világunkat. 

Egyre távolabb merészkedtünk hát otthonainktól, kíváncsiságtól hajtva térben és időben egyaránt, hogy kielégíthessük a felfedezésvágyunkat. Amikor izzót választunk az olvasólámpába, vagy a gyerekszoba mennyezeti lámpájába, vagy pusztán a kerékpárunkhoz szeretnénk egy tartós égőt keresni, ugyanúgy hajt bennünket a biztonság igénye, mint a kíváncsiságé és a cselekvés szabadságáé. Hiszen, ha megelégednénk pusztán a fény tényével, illetve azzal, hogy távolabb látunk a saját orrunknál, még mindig gyertyákkal világítanánk LED égők helyett.

A ma ismert, legmodernebb, leginkább energiatakarékos mesterséges fény a LED-égő.

Az ember azonban nyughatatlan lény, folyamatosan keresi azokat a lehetőségeket, amivel készségeit, képességeit fejlesztheti, ahogy legalább ilyen intenzíven dolgozik a minél biztonságosabb, stabilabb és megbízhatóbb fényforrást biztosító technológián is. Elvégre ahhoz, hogy kielégíthessük kíváncsiságunkat, látnunk kell. A kíváncsiság és a biztonság iránti igény egyszerre elégíthető ki, ha kiterjesztett garancia szolgáltatást kötünk az otthonunk okosvilágítását irányító okoseszközeinkre.

A fény története a fáklyától az elektromosságig

Hosszú évezredeken át fáklya, mécses és gyertya-nagyfogyasztók voltunk, a kilencedik században megjelent első nyersolajlámpától a kb. kétszáz éve először használt gázlámpákig nem sok egyéb alternatíváját ismertük a mesterséges világításnak. 

Amikor először lemásoltuk a természetet, a tüzet hívtuk segítségül., és a fény beköltözött otthonainkba.

  • Persze trükköztünk a fényesre csiszolt homorú fémfelületekkel, később pedig a tükrökkel, de ezek is mind csupán kezdetleges fényforrásaink fényét verték vissza. 
  • Viasz- és faggyúgyertyák, mécsesek mentén araszolgattunk előre évszázadokon át agyagtáblák, pergamenek, fóliánsok és korvinák, majd könyvek felett a babonáktól a valódi tudomány felé vezető ösvényeken.
  • Még a bányák mélyén is gyertya égett a bányászsisak elején, alig százötven évvel ezelőttig.
  • Gyertya világította be a báltermeket éppúgy, mint az apró kunyhókat, ahogy arról Hans Christian Andersen A két gyertya című meséjében is olvashatunk. 
  • Még ma is gyertyát gyújtunk a szívünknek kedvesekért, legyen szó születésnapról, imáról, vagy gyászról. 
  • A biztonság jegyében ma már a mécseseket is felváltották a LED-égős verziók. A hagyományosnak mondható fényforrásokat ma is használjuk, de inkább csak hangulati vagy dizájnelemként.

A gyertya évszázadok óta kíséri utunkat szó szerint a bölcsőtől a sírig. A fény ma ismert legmeghittebb, szimbólum értékű formája.

Az ipari forradalom után egyfajta technológiai szingularitás vette kezdetét, és alig kétszáz év alatt a gyertyáktól, gázlámpáktól eljutottuk a LED égőkig. A fejlődés tehát ezen a téren is hihetetlen tempóban halad, így ma már nemcsak karácsonykor úszik fényárban a világunk. A fényfüzér az űrből is jól látható módon rajzolja ki az ember, mint faj egyre szélesedő határait és innen a Földről szabad szemmel is észlelhetők műholdjaink és a Nemzetközi Űrállomás apró fénypontja.

A szemkápráztató koncerttermektől a kivilágított autópályákon és reptereken át az űrben keringő eszközeinkig, mindenhol jelen van a mesterséges világítás.

A fény mértékegységei

A fény, mint szimbólum rendkívül erősen gyökerezik gondolkodásmódunkban, filozófiáinkban, hagyományainkban, és bár többet jelent számunkra puszta fényforrásnál, gyakorlati értéke az energiaéhségtől terhelt világunkban létszükségletté vált. Ahhoz, hogy tudjuk, milyen és mennyi fényt vagyunk képesek biztosítani terveink kivitelezéséhez, elkezdtük mérni a fényt. 

Kandela, lux, lumen, Ra

E mértékegységekkel manapság is találkozhatunk a boltokban, bár azzal, hogy mit is jelentenek pontosan, nem mindig vagyunk tisztában:

  • A kandela a gyertya latin eredetű kifejezéséből ered, ez az érték mutatja meg a lámpából, egy adott irányba kilépő fény, egy adott sugár mentén mért erejét. A kandela (cd) az adott irányban vett fényerősség SI mértékegysége is.
  • A lux, mint fotometriai mennyiség a megvilágítás SI mértékegysége, ami azt jelzi, hogy a lámpa milyen erősen világít meg egy adott négyzetmétert.
  • A lumen szintén fotometriai mennyiség, a fényáram SI-származtatott mértékegysége, mely az összes, az adott fényforrásból eredő látható fénymennyiséget jelöli. Ma ez a legpraktikusabb mértékegység.

Ezeket a mértékegységeket találjuk meg ma a különböző típusú lámpák, égők, izzók dobozain az egyszerű lámpaizzótól, a mozgásérzékelős reflektoron keresztül a profi fotósok vagy akár a filmstúdiók által használt hatalmas erejű lámpatestekig. Megfejtésükhöz azonban szükségünk van a teljesítmény mérőszámaira is, amiről nemsokára szót ejtünk.

A fény igazi színe

A negyedik mértékegység, a Ra talán a legkevésbé ismert jelölő, pedig a komfortérzetünkben és vizuális érzékelésünkben egyaránt fontos szerepet játszik. Az Ra – vagy CRI – mértékegység a fényforrás színvisszaadását jelöli, azaz, hogy a fényforrás mennyiben képes a színek természeteshez közeli reprodukciójára. 

A természetes fény minden technológiai tudásunk ellenére még mindig nélkülözhetetlen némely munkákhoz.

  • Minél magasabb a Ra besorolás, annál jobb a színvisszaadás. 
  • A halogén- és hagyományos izzólámpák Ra besorolása közel 100, míg az energiatakarékos és a LED-izzók Ra besorolása legalább 80. 
  • Azokban a helyiségekben, ahol a színvisszaadás különösen fontos, mindig magas Ra besorolású fényforrásokat válasszunk, például konyhai, étkező- és olvasólámpák esetén.
  • Ha pedig valaki egészen konkrétan színekkel dolgozik, például művész, iparművész, kézműves, de lehet akár szobafestő is, a természetes fény által biztosított színekhez leginkább közelítő színvisszaadással rendelkező fényforrásra van szüksége a munkaterületén, ezért itt még mindig a hagyományos villanykörte a leghatékonyabb partner.

A hagyományos villanykörte - bár már ismerünk modernebb technológiát - adja vissza leginkább a természeteshez legközelebb eső színtartományt.

Cikkünk következő részében megvizsgáljuk, hogy mennyi az annyi, azaz, hogy az okoségők, takarékos izzók hogyan támogatják energia- és pénztakarékos törekvéseinket.

Szóljon hozzá Ön is!

komment

Share this Post