Hogyan alakítsuk ki az otthoni, digitális tanulás menetét?
Az otthoni, digitális tanulás eleinte sokak számára jelenthetett megkönnyebbülést. Az első tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a napi teendők, az otthoni tanulás és az otthoni munkavégzés összehangolása több odafigyelést kíván. A technikai háttér megléte is csak abban az esetben támogatja teljes értékűen az otthoni tanulást, ha érdemben számíthatunk a digitális eszközök kapacitására. A vásárlói gondoskodás keretében megkötött kiterjesztett garancia és baleseti garancia szerződéssel valóban biztosítani tudjuk a technikai háttértámogatást, azonban ez még önmagában nem elegendő. Cikkünkben ezúttal a hatékony és szervezett otthoni tanulásra összpontosítunk.
Az otthoni tanulás csapdái
Az elmúlt hónapok tapasztalata azt mutatja, hogy sok gyermek egyfajta kiterjesztett iskolai szünetként fogta fel az otthoni tanulást. Az otthon ugyanis személyes tér, a pihenés és szórakozás közege. Szintén problémákhoz vezetett a nyilvánvaló tény: a szülők nem pedagógusok.
- Ha egy 4-5 fős család minden tagja otthon tartózkodik és dolgozik, akkor is előfordulhatnak súrlódások, ha mindannyiuknak van olyan személyes tere – és eszköze- , ahol és amin zavartalanul tanulhat, dolgozhat.
- A gyerekek a szintén otthonról dolgozó szüleikhez fordulnak a tanulás közben felmerülő problémáikkal, ami érthető módon súrlódásokhoz vezet.
- Számos családban a szülők magától értetődőnek tartották, hogy az ő munkájuk fontosabb, mint az, hogy a gyermek otthon tanul.
Az otthoni tanulás tehát alkalmazkodást kíván a család minden tagjától, például:
- Az egyéni és családi időbeosztás elkészítésében,
- A tanulás, a munka és az otthoni tevékenységek összehangolásában.
Hogyan kerülhetők el az otthoni tanulás csapdái?
Annak meghatározása, hogy ki és mennyi időt töltsön a tanulással, összetettebb, mint az iskolai órarend követése. Az iskolai órarend otthoni követése nem megoldható, mivel sokkal több a változó.
- Az otthoni órarendnek, vagy tanulmányi ütemtervnek, mindenki számára egyértelműnek, követhetőnek, de rugalmasnak kell lennie.
- A család minden tagjának elvárásait, tevékenységeit össze kell hangolni.
- A pihenésre szánt idővel is kalkulálni kell, annak időtartamát optimálisan meghatározva.
Mennyi időt töltsön a gyermek otthoni tanulással?
A szakértők szerint az otthoni tanulás maximum 4×50 perces óra legyen. Bár ez kevésnek tűnhet az iskolai órák számához képest, az önálló tanulás intenzívebb. Az iskolában a készségtárgyak fejlesztése és a testnevelés is az órarend részét képezi, valamint az osztályfőnöki óra, mint az osztályközösség építése.
Ezek egy része otthon a kreatív szabadidőben valósulhatnak meg, például:
- A kézműveskedés, rajzolás, barkácsolás, a rajz és technika óra,
- A közös filmnézés és a látottak megbeszélése a média- és mozgóképkultúra óra,
- A kertészkedés dinamikus környezet és biológia óra,
- A délutáni bringázás vagy labdázás a kertben a tornát helyettesíti.
A napi tanulmányi ütemterv tehát segít abban, hogy a gyermek jó úton haladjon a tanulással, ugyanakkor több szabadideje marad, mint az iskolarendszerű oktatással.
A tanulmányi ütemterv elkészítése
A tanulmányi ütemterv célja, hogy struktúrát és keretet adjon, elválassza egymástól a tanulást és a szabadidőt, a legnagyobb megtérülés érdekében. A tanulmányi ütemterv elkészítése a szülők feladata, nem a pedagógusoké és az elkészítésébe a gyerekeket is vonjuk be.
Ne állítsuk át a szülő-gyermek kapcsolatot főnök-beosztott viszonnyá:
- A tekintélyelvű, alárendelő hierarchikus rendszerben a gyermek úgy érezheti, hogy az ő igényei és érdekei kevesebbet számítanak,
- Hogy az otthoni tanulás kevésbé fontos, mint a szülők otthonról végzett munkája.
- Ha ez megtörténik, az önálló tanulás jelentősége degradálódni fog a szemében, és egyre kevesebb energiát fog belefektetni.
- Az egyensúly megtalálásában fontos szerepe van a napirendben a tanulás mellett a pihenésnek, és a közös tevékenységeknek is.
A tanórák száma és ideje
- Annak érdekében, hogy maximalizáljuk az alapvető tantárgyak tanulmányozására fordított időt, és elkerüljük a kiégést, a napi 4 órát osszuk el délelőtt és délután 2-2 órára.
- Ezt a 2-2 órát szintén bontsuk 30-45 perces szakaszokra, meghatározott témákkal, 15 perces szünetekkel.
- Ez az időbeosztás általában még a nehezebben koncentráló gyermekek számára is megvalósítható.
A szünet fontossága
A szünetekben mozduljon el a gyermek a digitális térből. Ha két tanulóóra közötti időben is a számítógép előtt marad, a következő órán is a félbehagyott játékon fog kattogni az agya. Tanórák előtti, közötti és utáni szünet legyen a bemelegítő tevékenységek és a lazítás ideje.
A bemelegítés és lazítás
- A testmozgás napirendbe való beiktatása a vérkeringés javításával fokozza az éberséget, a szellemi kapacitást, és egyúttal a feszültséget is csökkenti.
- A bemelegítő tevékenység ugyanakkor nem kizárólagosan a testmozgás. Persze, aki megszokta, hogy reggel fut, vagy kutyasétáltatás közben kocog, attól nem kell elvenni ezt a lehetőséget.
- A találós kérdések, egy-két kör barkochba, vagy akár egy röpke Activity éberen tartja az agyat, amire nemcsak a gyerekeknek, de a szülőknek is szükségük van, és erősíti a szolidáris köteléket a családtagok között.
- A 2×2 órás tanulással töltött szakasz között a kertészkedés, a közös főzés, a hangszeres játék, zenehallgatás, olvasás szintén pihentető. Ekkorra időzítsük az ebédet és akár az ebéd utáni csendes pihenőt is.
A közös kikapcsolódás jelentősége
Mivel a szülők és a gyerekekek is otthonról dolgoznak és tanulnak, több köztük a súrlódás, az egymás igényeihez való alkalmazkodás nem minden esetben elégséges. A közös családi kikapcsolódás alkalmat teremt arra, hogy a negatív impulzusokat feldolgozzák, kibeszéljék és közösen találják meg a mindenki számára előnyös, működő módszereket és megoldásokat.