Hogyan teszik könnyebbé életünket Tesla találmányai?
Amikor Nikola Tesla örökségének őrzőjeként Elon Musk nemrégiben útnak indította a SpaceX programot, több mint egy évszázados fejlődéstörténetre tette fel a pontot; megvalósított egy víziót, ami az elektromosság hajnalán született. Tesla talán a legvitatottabb személyiség a tudománytörténetben. Kutatásainak eredményeként olyan találmányokkal gyarapodott világunk, mint például az indukciós motor, a távirányító, a váltakozó áram, a rádió és a róla elnevezett Tesla-tekercs, mely a vezeték nélküli töltés technológiáját adta a kezünkbe, és neki köszönhetően képesek egyáltalán elindulni az autók, illetve egyes repülőgépek akár helyből is felszállni. Annak ellenére, hogy a saját idejében minden zsenialitása ellenére sem tudott boldogulni, öröksége szinte láthatatlanul varázsolja egyszerűbbé és könnyebbé hétköznapjainkat.
AC/DC
Azt minden kisiskolás tudja, hogy a villanykörtét Thomas Alva Edisonnak köszönhetjük, aki maga is Teslához hasonló életutat járt be, legalábbis korai éveiben. De amíg Edison képes volt felismerni az üzleti lehetőségeket, és hatalmi pozícióba tornázta fel magát, addig a különös szokásokkal és fóbiákkal együtt élő Tesla mai kifejezéssel élve, igazi „kockának” számított.
Az a bizonyos edisoni villanykörte az első sikeres kísérlet óta alapjaiban változtatta meg nemcsak a hétköznapjainkat, hiszen mindennapjaink részévé vált a mesterséges fény. A váltakozó áramú elektromos hálózatot, ami a villanykörtéktől kezdve minden más egyéb elektromos eszközünket energiával lát el, Teslának köszönhetjük. Ahogy az energiatakarékos világítást, a napenergia-hasznosítást és egyéb, megújuló energiával működő rendszereket is.
Éppen ez az pont, ahol a két feltaláló útja elvált egymástól, és ami végül a legendás haragot is táplálta közöttük. Edison ugyanis az egyenáramú elektromos hálózati rendszer kiépítésének tervét akarta eladni, mégpedig az Egyesült Államoknak, ám Tesla támogatóra talált.
Westinghouse és Tesla együttműködése
Az indukciós motor
Még az 1883-as budapesti tartózkodása során kezdett el Tesla az indukciós motoron dolgozni, találmányát pedig be is mutatta Strassbourgban. (E találmány nélkül ma nem lenne porszívó, fúró, se konyhai elektromos eszközök.) Már az Egyesült Államokban élt, amikor az első, 400 Wattos motorral előállt, és ekkor kezdődött el mondhatni a “kizsákmányolása” is. Tesla indukciós motorja és váltóáramú rendszere hamarosan felhívta magára George Westinghouse amerikai mérnök és üzletember figyelmét, aki megoldást keresett az USA hosszú távú áramellátására.
Meggyőződve arról, hogy Tesla találmányai segítenek céljai elérésében, George Westinghouse 1884-ben 65 000 dollárért az indukciós motor, 1888-ban 60 000 dollár készpénzért és részvényekért a váltakozó áram szabadalmát vásárolta meg a Westinghouse Corporation számára.
Ahogy nőtt az érdeklődés a váltakozó áramú rendszer iránt, elkerülhetetlenné vált a versengés Edison és Tesla között. Edison egy etikailag erősen megkérdőjelezhető marketingfogást alkalmazott; negatív kampányba kezdett, és megpróbálta aláásni nemcsak a váltakozó áram, de Tesla, mint tudós érdemeit is.
A hidro-elektromos erőmű
A Niagara-vízesésnél létesített hidro-elektromos erőmű a világ első váltakozó áramú erőműve, a Westinghouse Corporation és Tesla közös „gyermeke”. Az 1895-ben tervezett erőmű a következő évben már a New York állambéli Buffalo városának teljes áramellátását szolgáltatta, ami hatalmas bravúrt jelentett, világhírt szerzett a mérnöknek és találmányának egyaránt. Váltakozó árammal működő energiarendszerek nélkül ma már elképzelhetetlen a világunk.
Wireless a 19. században?
A 19. század végén a mérnök szabadalmaztatta a Tesla-tekercset, amely megalapozta azt a vezeték nélküli technológiát, amit a mai napig alkalmaznak elektromos áram továbbítására például a nagyfrekvenciás generátorokban, a vezeték nélküli iPhone töltőkben, az egészségügyben is használt elektroterápiás készülékekben, és minden hírközlő/kommunikációs berendezésben a rádiótól az okostelefonig.
A korát messze megelőző vezeték nélküli technológia azonban Tesla korának egyik újabb „kudarca”. A másik wireless technológia, a rádiótávirányítás nem keltette fel ugyanis sem az állam, sem a hadsereg figyelmét. Ma már szintén elképzelhetetlen volna az életünk távirányítók nélkül.
Ingyen, korlátlan energia
Miután a vezeték nélküli energiaátvitel megszállottja lett, 1900 körül Tesla nekiállt eddigi legmerészebb projektjének: egy globális, vezeték nélküli kommunikációs rendszer felépítésének. A hatalmas torony célja azonban nemcsak az információ megosztás volt, Tesla ennél nagyobbat álmodott: ingyen energiaellátás az egész világon.
Az álom beteljesítéséhez többek között olyan tőkeerős befektető is társult a projektbe, mint a J.P. Morgan, így 1901-ben elindulhatott a Wardenclyffe-terv végrehajtása Long Island-en. A befektetőkben idővel azonban kétségek merültek fel a rendszer hitelességével, működőképességével kapcsolatban, ráadásul a rivális Marconi, akit Edison és Andrew Carnegie támogatott, óriási léptekkel haladt saját rádiótechnológiájának tökéletesítésével.
Marconi és Tesla viszonya még feszültebbé vált, mikor az előbbi 1909-ben Nobel-díjat kapott a rádióért, annak ellenére, hogy Tesla már 1897-ben megoldotta a rádióhullámok továbbításának problémáját, és azt be is mutatta a Nemzeti Elektromos Áram Társaság előtt. Az 1915-ös bírósági per azonban sikertelenül zárult Tesla számára. A sors furcsa fintora, hogy kései jóvátételként 1943 óta hivatalosan is Tesla a rádió feltalálója, nem Marconi.
A Wardenclyffe-terv végül sikertelenül zárult, a befektetők kihátráltak a projektből, Tesla pedig csődbe ment, a felhalmozott adósságot is csak úgy tudta – részben – törleszteni, hogy a tornyot szétszedték, az alkatrészeket pedig fémhulladékként értékesítették.
Tesla a továbbiakban elsősorban tanácsadóként dolgozott és bár munkájában praktikusabbá vált, újabb mánia hatalmasodott el rajta: idejének és pénzének java részét a Central Park galambjainak etetésére fordította.
Okkal vetődik fel tehát a kérdés: vajon, ha Westinghouse nem vásárolja ki potom pénzért a szabadalmakat, ha Edison és társai nem „nyúlják le” a mérnök tehetségét, vajon Tesla élhetetlensége miatt mennyi veszett volna kárba e zseniális találmányok közül?!