Az áramtarifák, és az azokat befolyásoló tényezők

/ augusztus 25, 2021/ Egyéb

Az áramtarifák változása mindannyiunkat érzékenyen érintő téma. Főként annak fényében, hogy a pandémia nemzetközi és belföldi, gazdaságpolitikai változásainak eredményeként sokan kényszerültek munkahelyet váltani – emiatt esetenként kisebb lett a havi büdzsé -, valamint, home office-ból dolgozni. Bár, ez utóbbi sokak számára kényelmesebb megoldást jelent, nem feledkezhetünk meg arról a tényről, hogy míg a munkahelyünkön a munkavégzés eszközeit működtető energia a munkáltató számláját terheli, addig a home office jelentősen növeli a saját otthonunk áramfogyasztását, ami közvetlenül hat a kiadásainkra. Az otthonok munkahellyé és iskolává lényegültek át. Egy négy-öt fős család esetében, melynek minden tagja otthonról dolgozik, vagy tanul, jelentősen megnövekedett az energiafogyasztás és egyúttal a villanyszámla is. Cikkünkben utánajárunk az aktuális ármatarifáknak és megpróbálunk fényt deríteni a növekedés hátterére is.

Az áram áráról röviden

Az áramtarifák korántsem olyan egységesek, mint azt gondolnánk:

1. Jelenleg négy nagy szolgáltatótól – E.ON, ELMŰ, ÉMÁSZ és DÉMÁSZ – kapjuk az áramot, attól függően, hogy hol van a lakóhelyünk. A villanyszámla azonban nemcsak az effektív áramfogyasztással kalkulál.
2. A rendszerhasználati díjat is fizetjük, hiszen az is a szolgáltatás része, hogy az erőművektől a nagyfeszültségű távvezetékeken át a transzformátorállomásokon keresztül az otthonunkig eljut a villamos energia.
3. Az alapmértékegység (1 kWh) ára kisebb eltérésekkel, de közel azonos, a rendszerhasználati díj pedig A tarifák esetében 13.967, B és egyéb tarifák esetében 7,297 forint nettó összeg, szintén 1 kWh-val számolva. 
4. A végösszeg a 27%-os Általános Forgalmi Adóval növekszik még, mielőtt a postaládánkban landolna a csekk.

A mérőóraállás szerint fizetjük a díjat havonta, kéthavonta, attól függően, hogy mikor történik a leolvasás, vagy évente. Ez utóbbi esetben átalánydíjat fizetünk, majd megállapításra kerül a különbözet és az abból kalkulált, aktuális végszámlát kell kiegyenlíteni.

Az alapvető áramtarifák

Ezzel működik a háztartásunk, innen töltjük az okoseszközeinket, ide kötjük be – természetesen a kiterjesztett garancia kritériumait szem előtt tartva – az új villanytűzhelyeket, és innen kap energiát a számítógépünk is.

• A1 – kedvezményes, egyzónaidős tarifa, 1 320 kWh/év
• A2 – két zónaidős tarifa; a csúcsidőszak és a völgyidőszak eltérő áron szabja meg a kWh árát. (A 22-06 óra közötti völgyidőszakban jelentős, átlagosan 8 forint a megtakarítás.)
• B – az A tarifák mellé választható szolgáltatás, abban az esetben, ha pl. hőtárolós készülékkel rendelkezünk, vagy vezérelt csatlakozási pontról működő fogyasztóval, melyek jellemzően éjszaka használnak áramot.

Egyéb áramtarifák

Az alaptarifák azonban tovább finomodnak a fogyasztói igény és a szolgáltatói kínálat függvényében.

• Az A1 tarifa esetében az E.ON és a DÉMÁSZ ún. A1 tarifa-II. tömböt is érvényesít, ami az éves, 1 320 kilowattórán felüli fogyasztást számolja.
• A B tarifán belül szolgáltatótól függően megkülönböztethető a B Komfort (DÉMÁSZ), és a B GEO (ÉMÁSZ, ELMŰ) tarifa.

A B GEO tarifa

Kifejezetten a vezérelt áramkörhöz csatlakozó hőszivattyúk számára elkülönített egységár, mely naponta 20 óra üzemidőt biztosít a készülék számára.

• Azt, hogy a szolgáltatás igénybevételére alkalmas-e a készülék, azt az EN 14511 európai ajánlás alapján döntik el.
• A B GEO vételezéséhez mérőhely kialakítása szükséges, melyet kizárólag a MEE VET regisztrációval rendelkező vállalkozó tehet meg.
• A hőszivattyú áramvételezési helyére egyéb villamos energiával működő gép, készülék nem csatlakoztatható. 
• Amennyiben ez mégis megtörténik, az a szolgáltatóval kötött szerződés megszegésének számít, annak büntetőjogi felelősségével együtt.

A H áramtarifa

Különleges újítást vezetett be mind a négy szolgáltató. Ez azokat érinti, akik megújuló energiaforrást használnak.

Ők azok, akik igénybe vehetik az úgynevezett H tarifát, ami 24 órás üzemidőt biztosít, ellenben csak október és április között elérhető, viszont nem kizárólagosan hőszivattyúk, hanem egyéb, megújuló energiaforrásból táplálkozó rendszerekhez is. A rendelet szerint a B tarifánál nem lehet magasabb az árszabása.

Miért növekednek az ármatarifák?

A piac nem tud elég gyorsan reagálni az energiaigény növekedésére – többek között a pandémia okozta változásokra -, valamint az energiamix változásaira és a klímaváltozás okozta károkra.

A német energiamix átállása

Bár akkor Merkel kancellár szerint szükségesnek tűnt, végül mégsem igazolta a hozzáfűzött reményeket az atomstop. Tény, hogy a zöld mindig jobb, de jelenleg nem feltétlenül kifizetődőbb.

Az atomerőművek kivezetése az energiamixből azzal járt, hogy az alapvetően 2038-ig kivezetésre ítélt szénerőműveket indították újra, valamint olyan gázerőműveket, melyek az orosz vezetékeken érkező nyersanyagtól függenek. A helyzetet súlyosbítja, hogy az Északi-Áramlat 2 gázvezeték építése és üzembe helyezése az USA rendszeres beavatkozása miatt késik. Emellett természetesen Németországban is a megújuló energiaforrások minél szélesebb körű térnyerésén van a hangsúly, tehát idővel a fosszilis üzemanyaggal működő erőműveket teljesen kivezetik. Majd.

Egyelőre a nap- és szélerőművek kapacitása még bőven nem fedezi a német lakossági és üzleti igényeket sem. 

A határokon átívelő, decentralizált páneurópai energiahálózat kiépítése és betáplálása tehát továbbra is késik.

Az áramtarifák növekedése mögött a szigorodó környezetvédelmi előírások következményei is rendre felbukkannak

A klímaváltozás ma már tagadhatatlanul komoly károkat okoz, és nemcsak tőlünk olyan távol eső országokban, mint Ausztrália, vagy Kanada. Idén tapasztalhattuk, hogy Nyugat és Dél-Európa is megszenvedi, és hazánk sem vonhatja ki magát a hatása alól. A Homokhátság például hivatalosan is félsivatagos régiónak számít immár.

1. A megújuló energiaforrásokra történő átállás és ezzel párhuzamosan a foszilis tűzelőanyaggal működő erőművek kivezetése nemcsak Németországban, de mindenhol gondot okoznak, mert se a logisztikája, se az infrastruktúra nincs kidolgozva teljes egészében.
2. Ráadásul, bár a villamosenergia előállítása így tisztább, a technológia kivitelezésének ökológiai lábnyoma viszont már korántsem annyira “zöld”.
3. Emellett a fotovoltaikus energia fogadására, továbbítására, a felesleg hálózatba történő visszatáplálására és/vagy tárolására alkalmassá kell tenni a villamoshálózatot, legyen szó a családi házak tetejére telepített napelemes rendszerek vagy a naperőművek által létrehozott energiáról.

Hihetetlen beruházás, pénz, idő, energia és természetesen olyan gazdaságpolitikai lobbi áll mindezek mögött, amit e cikknek nem tiszte feltárni.

De tény, hogy nem vonhatjuk ki magunkat a hatása alól.