Amit tudni érdemes az elektronikus aláírásokról
Kevesen gondolnák, de hazánkban már az 1990-es évek végétől, egészen pontosan 1999-től nyíltak meg a lehetőségek az e-aláírások elterjedésére azzal, hogy sorra jelentek meg azok a magyarországi szervezetek, akiktől be lehetett szerezni az e-aláírásokra jogosító tanúsítványokat. Az e-aláírások „hős korszakában” az, hogy bármilyen dokumentumot elektronikusan alá tudjunk írni, még nagyon bonyolult és kényelmetlen volt, külön programra, chipkártya, vagy kártya leolvasóra volt szükség, ami egyáltalán nem volt kényelmes és még inkább nem volt zökkenőmentes megoldás. Érdekes viszont, hogy az elmúlt több mint 20 évben az informatika „brutális” fejlődésével párhuzamosan az elektronikus aláírások elterjedésének a mértéke nem tartotta a lépést a digitalizáció térhódításával. Legalábbis eddig alaposan le volt maradva ebben a „virtuális versenyben”.
Szakértők viszont ma már többek között azt prognosztizálják, hogy egyrészt a jogszabályi környezet változásai, másrészt a papír mentességre törekedő ökotudatos viselkedésformák elterjedése és a fenntarthatóság játékszabályainak egyre szigorúbb elvárásai miatt az e-aláírások elterjedése drasztikus „bumm” elé néz mind a magán, mind a vállalati szektorban. Ezt a folyamatot tovább erősítheti az állam azzal, hogy ha a közigazgatásban is egyre több helyen alkalmazhatják majd az állampolgárok az aláírásnak ezt a digitális formáját, amellyel nagyon sok időt és ezzel pénzt spórolhat meg mindenki.
Milyen előnyökkel jár az elektronikus aláírás?
Legfontosabb érv az e-aláírások mellett, hogy jogilag érvényesek mind az üzleti szférában, mind pedig a hatóságok intézkedései során. Ma már a világ szinte valamennyi fejlett gazdasággal rendelkező országában elterjedt és elfogadott az e-aláírások alkalmazása. Kötelező jogi érvénye mellett az elektronikus aláírások rendkívüli módon felgyorsítják azokat a folyamatokat, amelyekben alkalmazásra kerülnek, arról nem is beszélve, hogy jelentős költségmegtakarítást is jelent az „idő tényező” mellett, hiszen nem szükséges papírra, tintára és postaköltségre költenünk abban az esetben, ha elektronikus aláírással ellátott dokumentumokkal dolgozunk.
Elektronikus aláírás, vagy digitális aláírás?
Sokan azonosítják, és egymás szinonimájaként használják az elektronikus és digitális aláírás kifejezéseket, ami mindenképpen hibás megközelítés. Az e-aláírás lényegesen tágabb fogalomkört takar, amelynek tulajdonképpen egyik „alfaja” csak a digitális aláírás. Különbség a kettő között, hogy az elektronikus aláírások viszonylag általános hitelesítési módszereket használ az aláíró személyazonosságát illetően, ami történhet például telefonos PIN-kóddal, vagy éppen e-mail címmel. A digitális aláírások ezzel szemben ún. tanúsítvány alapú digitális azonosítókkal „igazolják” a személyazonosságát az aláírónak. Ez az eljárás magasabb szintű biztonsági elvárásoknak is megfelel. Ma már az egész unióban egységesen elfogadott, egyszerűen használható és teljesen biztonságos webes felületen hozhatjuk létre e-aláírásunkat. E felületek biztonságát leginkább a netbankokéhoz hasonlíthatnánk. Belépést követően egyszerűen feltölthetjük az e-aláírással ellátni kívánt dokumentumunkat, majd miután hitelesítjük magunkat, azonnal letölthetjük és „használhatjuk” az elektronikus aláírásunkkal ellátott dokumentumot, amely ilyen módon teljes értékű azokkal az iratokkal, melyeket 2 tanú személyes jelenlétében készítünk és írunk alá.
Ma már a digitalizáció globális elterjedésének köszönhetően mind az elektronikus aláírások alkalmazási területei, mind pedig az aláírási technológiák folyamatos fejlődésének lehetünk tanúi. Ezt a fejlődési folyamatot természetesen nagymértékben segítik azok a szabályozások, melyek „élén” az eIDAS (Electronic Identification, Authentication and Trust Service, vagyis az elektronikus azonosítás, hitelesítés és bizalmi szolgáltatások) elnevezésű Európai Uniós rendelet hivatott azokat a fő csapásokat megadni, melyek irányadóként szolgálnak az EU országaiban. Fontos ugyanis, hogy ezek a szabályozások a tagállamokban egységes jogerővel bírjanak, hiszen csak így valósítható meg például a nemzetközi kereskedelemben az e-aláírások jogérvényesítő hatásának teljes körű biztosítása.
Az e-aláírások jövőképe
A digitalizáció robbanásszerű növekedése mellett, a világot sújtó COVID vírus és az azzal összefüggő intézkedések sorozata is erőteljesen „hajtja a vizet” az elektronikus aláírások malmára, hiszen ha belegondolunk, hogy a pandémia okozta helyzetben a cégek egy jelentős része állt át home office megoldásokra, aminek eredményeképpen egyes felmérések szerint 1 év alatt közel tízszeresére növekedett az e-aláírások használóinak köre, akkor nem kell nagy jóstehetség ahhoz, hogy megállapítsuk, az elektronikus aláírások, mint a változások egyik legfontosabb „haszonélvezője”, óriási és minden konvencionális megoldást elsöprő fejlődés kapujában áll, ahová talán már be is lépett.